A mai nap megtekintjük pucuval az új Burton filmet. Reméljük a legjobbakat :D

UPDATE: Odamentünk átvenni a jegyeket, erre közölték, hogy technikai okok miatt a vetítés elmarad. ‘nyád.

Viszont vettem egy kalapot :D

Nem tudom mennyit hallottatok a “hatalmas vodafone twitter botrányról”, mikor a T-mobile hálózata szinte teljes egészében lehalt, ők ezt twittelték, majd egy viccesebb figura a vodánál retweetelt valamit, ami az állásába került. Mit?

Ezért vesztette el az állását. A képmutatásért. Kishazánkban nagyon divatos úgy csinálni, mintha egymás legjobb barátai lennénk, még úgy is, ha mindenki tudja, hogy ez lehetetlen, hisz az egyik életébe kerülne a másik sikere. De nem baj! Példát kellett statuálni…csak, mihez? Hogy az üzletben nem szabad kihasználni az ellenfél hibáit, hanem fenn kell tartani azt a látszatot, hogy Mi milyen kedvesek vagyunk? Hagyjuk már. Amerikában legalább már ezen túlléptek, és egy ilyenért nem elbocsájtás, hanem egyenesen prémiumot kapna az illető, hogy jókor volt jó helyen és meglátta a lehetőséget. Sőt, az usa-beli mobilszolgáltatók egyike rendre a másik gyenge pontjait támadja, nem is eredménytelenül.

Nem értem mi szükség erre…akinek van egy kis sütnivalója, az úgysem fogja bekajálni, hogy ez mennyire felháborította a felsőbb vezetőket, ez az etikátlan lépés, csak hányingert vált ki a színjáték.

Mondjuk már a másik arcába ha utáljuk, vagy fogjuk be a pofánkat, de ne csináljunk már úgy mintha szeretnénk…

Hol is kezdjem. Indult valamikor pár hete ennek a “tehetségkutató” műsornak a harmadik (asszem) szériája, aminek már az elején szervezésbeli hibák (bár ők ezt szándékosan így csinálják) ütötték fel a fejüket, csak mint az előző két évadban. Mire is gondolok? Nézzük jobban meg, hogyan is jut be egy-egy jelentkező:

Kihirdetik, hogy több ezren jelentkeztek, majd az első pár száz után már rögtön benn is van a 30 versenyző. Az nem baj, hogy véletlenszerűen az első 100 emberből megtalálják azokat a kiemelkedő tehetségeket, akiket érdemes tovább juttatni, de! Ha én beválogatok x embert az y-ból, akkor ki “garantálja” nekem, hogy az (y+1). nem lesz szebb és jobb? Senki, persze, hogy senki… Abba már bele sem akarok gondolni, hogy maga a feltételezés, hogy különböző műfajú produkciókat objektíven, elfogultság nélkül lehet pontozni és osztályozni honnan jött. Ha Pistike kis táncoslábú, nyilván a cigánytáncot járó, gyakorlatilag újdonságot felmutatni nem képes Csikó Szabika lesz a favoritja (vagy éppen a Szatmár Kamara, stb..), és őt fogja támogatni, figyelembe se véve, hogy vannak ott más műfaj szülöttei is, akik esetlegesen a saját kategóriájukon belül is kiemelkedő tudással bírnak, amivel magasan túlszárnyalják vetélytársaikat.

Már mielőtt kialakult volna a harminc fős csoport, a zsűri nagyon sok döntésével nem értettem egyet, de ez várható volt, hogy nem minden az én szám íze szerint fog történni.
(Nem ide tartozik, de megemlítem, hogy jelen pillanatban, 23.44-kor a lázam ismét 38.2 fölé szökött, pedig most már az orvosi utasításokat követem)
No mindegy, gondoltam, itt is van néhány szimpatikus ember, akik a rájuk bízott talentumokkal jól gazdálkodtak már az eddigi életükben is, személyiségük megnyerő lehet a tv-nézőknek. Ennek ellenére már az első fordulóban olyanok estek ki, akik helyett semmitmondó, hetek vagy hónapok múlva a feledés homályába merülő majomparádék jutottak tovább. Már rögtön az elején el kellett búcsúznunk a roppant tehetséges Eőry Vikitől, kit ha nem látunk, csupán hallunk, egy harmincas-negyvenes éveiben járó érett nőt képzelhettünk volna magunk elé, aki már száz és száz  díjat söpört be a hangjával. Igaz, a második dal, amit előadott, tényleg nem volt egetrengetően jó, de valahogy nem is illett hozzá. A zsűri ráerőltette magát, nem hagyták jazz-t énekelni. Ne is várjuk el a halászléfőző-verseny felfedezettjétől, hogy úgyanúgy megállja a helyét a cukrászok között. Mindkettő étel a konyhában készül, de azért érezzük a különbséget (Jó-jó, a halászlé készítése nyilván a szabadban az igazi).

Ezen előzményekkel, már-már félve néztem a következő adás elébe, de hittem, hogy az igazi tehetség utat tör magának, megállíthatatlanul. Tévedtem. Esküszöm, nem akartam hinni a szememnek, hogy az utolsó három lehetséges továbbjutó között ott áll Varga Viktor, de a RETARD produkciók, a bábosok, az ugrabugrások és a hipercuki-egyhangonéneklek Bencus már nem. Csalódott voltam, szánalommal és dühvel teli. Csalódott, mert úgy hiszem, sőt tudom, Ő ezeket magasan túlszárnyalta, szánalommal teli, mert ebben az országban ez kell, egy csapat pattogó bolha, és dühvel teli, mert tudtam, hogy ez lesz előbb-utóbb. Meglepődtem? Nem. Abban az országban, ahol egy aluliskolázott, kitömött cigányt több millióan néztek hétről hétre, ott ez nem meglepő. Sajnos.

Már csak két szimpatikus versenyző maradt számomra, Tabáni István, illetve Veres Robi. Míg előző több műfajban is jártas és kíművelt, utóbbi a sajátjában eddig nem talált kihívóra. Tabáni hangja elkészepsztő, de nem csak ez a meghatározó benne. Engem igazából a személyisége fogott meg, visszahúzódó, csendes típus, igazi érző szívvel. Kitartóan próbálkozott mindig ebben az életben, legtöbbször nem járt szerencsével, de most úgy tűnik sínen van. Gyönyörűen rajzol és énekel, mégis a földön jár, vagy talán még az alatt. Robiról nem tudok sokat, de amit művel, az magáért beszél.  Ha kettőjük közül kerül ki a győztes, azt hiszem elégedett leszek.

Ma este jön a sorra következő adás, hazudnék, ha azt mondanám nem fogom nézni, és nem fogok fujjolni sokszor. Majd erről is nyilatkozok, ha úgy érzem érdembeli esemény történik. Most pedig aludni térek éhesen, mert nyelni nem tudok, viszont olyan érzésem van, mintha a testem minden pontját apró tűkkel szúrkálnák. A szemetek…
(Bambusz remélem pedig épségben hazaér :$ Úri muri folyamatban)

Ezt is megéltük. Vidámparkba mentünk. Én. Tériszony, a pörgést nem bírom, frászt kapok az elavult szerkezetektől. Szóval jah. :D Jelenleg úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem fogom tiszteletemet tenni ott újból. Büszke vagyok magamra, legyőztem a félelmeimet, de azért nem mindet. :P Nézzük abc sorrendben, miken voltam:

Barlangvasút: Egész félelmetes volt. Az eredeti tervek szerint a János vitéz történetét hallhatjuk/láthatjuk, de szerintem aki ebből rájön, hogy az miről is szól, az egy zseni. ^^,

Dodgem: Gondolom senkinek sem ismeretlen. Szerencsére kisebbséggel teli kört fogtunk ki, akik előszeretettel mentek jó szokásukhoz híven 1 emberre 5-en. Ettől függetlenül ez is jó volt.

Tréfás dzsungel: Kiskocsiba be, utakon végig. Semmi különös, leszámítva, hogy vuvva ettől félt a legjobban :DD

Elvarázsolt kastély és hordó: Iszonyat félelmetes! NEEEEEEEEEEEM. A kényelmes fotelek az elején egész jók voltak, ott el is időztünk egy keveset :DD A végén a hordó-t csak Zsolt és én vállaltuk be. Ő kemény volt, megpróbálta kitámasztani magát és átfordulni, majdnem sikerült is neki, én csak gyáván átrohantam. :D

Focirex: No comment. :D

Hip-hop: Az összes közül ez volt a legjobb :D Sajnos olyan sokat nevettem rajta, hogy a torkom iszonyat megfájdult :( Ennyi hátránya van csupán.

Hullámvasút: 1926-os fatákolmány, nem túl bizalomgerjesztő, de egyszer élünk. Felültem, végigmentem (még jó, hogy nem szálltam ki félúton). Őszintén szólva jobban tartottam attól, hogy szétesik az egész, vagy én ki a kocsiból, mintsem, hogy megfelelőképp élvezni tudjam az egészet. Másodszorra már kicsit jobban sikerült az utóbbi.

Kanyargó: Drift powa. :DD Végtelenül egyszerű gondolat megvalósításaképp megszületett szerkezet túl sok újdonságot nem rejt magában a 2 perc alatt míg az ember rajta ül, de ettől függetlenül aranyos.

Körhinta: Betaláltuk a pacikat (igen pacikat!), előre-hátra hintáztunk, amíg el nem indult. Akkor rájöttem, hogy ez sem más, csupán a búcsús hánytatók egyike, csak kicsit más kivitelezésben.

Lézerdodgem: Ezen voltunk talán a legtöbbet, mert bent egész jó idő volt, mikor kint már jócskán hűvös. :P

Mesecsónak: Zsolttal erősen rajta voltunk, hogy beérjük Beát és Barbit az előttünk lévő csónakban, de cucu leállított minket. :D Az egészt úton ügyes voltam, felismertem minden mesét :D

Torony: Úristen…úristen…te jó ég… Ezek a szavak hagyták el a számat közvetlen előtte és utána, közben nem. Nem tudom, hogy találtam ki, hogy a tériszonyommal egy 37 méter magasra felvivő, majd onnan ledobó szerkezetre akarok én felülni. Első körben kevésbé féltem, míg el nem indult. Becsukott szememet felfelé Zsolt ordítással próbálta felnyitni ( “Kristóf nyisd ki a szemed ÁHÁHÁHÁ”), mikor megtettem, rögtön meg is bántam. Úgy gondoltam, hogy lefelé majd én jól ordítok…nem jött össze, a sz*r is belém fagyott, hát még a szó.  Borzasztó volt. Az első alkalom után tudtam, hogy még akarok majd menni rajta, de az idő előrehaladtával ez egyre inkább megváltozott. Ennek ellenére még egyszer felültem, had nevessen cucu is rajtam :D

Top spin: Vicces és élvezhető, leszámítva a vége felé, mikor lassan arccal előre közeledünk a föld felé. Az szörnyű :DD

Tükör útvesztő: Nem sikerült lefejelnem semmit. Többet nem tudok erről mondani.

Túlvilág kapuja: Pénzért ilyen idegesítő dolgot…Nem ajánlom senkinek.

Ha minden igaz, ezeken ültem. Amik kimaradtak? Tudatosan, nem akartam meghánytatni magam az össze-vissza pörgő izéken, bár vittem magammal hányószacsit. :D Mindent egybevetve jó móka volt, bár ez nem a magamfajta félősöknek való világ.. :D

Tudom, nem írok, vagy ha mégis, akkor keveset és értelmetlent. Nem tudok mit tenni, nem vagyok otthon, amiből másoknak az következne, hogy akkor valahol vagyok ahol történik valami, ami eddig igaz is, vagyok is és történik is. Bobbázok. :)

De próbáljunk meg feleleveníteni eseményeket amiben nem csak Ő szerepel.
Kanizsán voltunk, ahol meglátogattuk kórházból kikerült nagymamám. Mikor ott voltunk egész jól volt szemmel láthatólag, de mint később kiderült, igazából nem volt. Másnap rosszul lett és mikor kijött az orvos, teljesen kikelt magából, hogy kaphatja az adott gyógyszereket együtt, megjegyezte, hogy csoda, hogy még él. Most ismét rosszabbul van, kórházból ki-kórházba be. Ez a legújabb “játéka” most szegénynek. :/ Amúgy mikor meglátta Krisztit a nagyi, nézte, majd ezt a rövid beszélgetést folytatta le anyuval:
- Jaj de sovány..ezek a pestiek keveset esznek…
- De mama, te is keveset eszel, pedig nem vagy pesti!

- Hát a keresztúriak is keveset esznek…mint a pestiek.. /// LAUGH ///
Másik mama is rosszul lett, de ott csak annyi volt a probléma, hogy 80 éves létére a 40 fok melegben ő úgy gondolta, hogy dolgozik egy kicsit a kertben. Vele, ha minden igaz, nincs komolyabb probléma, ezt alá is támasztotta látogatásunk során.
Szerdán délelőtt visszatértünk ebbe a csodás városba, melyből szeptembertől ki akarják űzni az életet. Nem tudom, ezt, hogy képzelik el, hogy 22 órától bezárnak a belvárosi szórakozóhelyek. Még én is, aki az utóbbi időkben hanyagolja a mámor ittas mulatozást, felháborodtam ezen. Anno legtöbbször ekörül az időpont körül indultunk neki az éjszakának, hogy elérjük célunk, ami minden este ugyanaz volt…
“Mit csinálunk ma éjjel? – Ugyanazt mint minden éjjel…MEGHÓDÍTJUK A VILÁGOT!“
…hangzott el nem kevésszer. Meglátjuk.
Egy estét itthon töltöttem, kettőt húsnál mióta Bp-n vagyok. Meglátogattuk Palace Cinema bácsit is. Mi mást is nézhettünk volna, mint a legújabb Herr Riportert. Ez a film is csak azt erősítette meg bennem, hogy nem érdemes több ezer forintot elszórni mozira, bár nem feltétlen a film hibája. Nem szeretek moziba járni, hogy miért?

Szék. Rühellek több órán át egy tetves kis fotelnek csak erős túlzással nevezhető valamiben ülni, amiben majdnem 100%, hogy nem tudok kényelmesen elhelyezkedni. Sokkal többre tartom otthon az ágyamat.
Emberek. Tele van szellemileg sérültekkel és gyerekekkel a mozi, akik minden kis sz*rságon röhögnek. Számomra ez is idegesítő. Főleg ha még csörög is a telefonjuk 2 percen keresztül.
Minőség. A hangrendszer idegesítően van kivitelezve, szerintem nem az az élmény egy filmben, hogy az 50000000W-os hangfalak az effekteknél letépik a hajamat a fejemről. No és a kép. Had ne mondjam mennyire más otthon HD tv-n vagy számítógépen nézni.
Egyéb. Nem szeretem, ha be vagyok szabályozva, szeretem megállítani a filmet, kimenni enni-inni-wcre, ha a szükség úgy hozza. Vagy éppen elmenni a világ másik felére és este visszatérve befejezni. Erre a moziban nincs lehetőség. Maradjunk annyiban, hogy ha akarok, akkor otthon is be tudok sötétíteni, berakni egy filmet, kirakni azt sok sok hangfalra és megnézni.
A film amúgy…háááááát. Kevés volt benne az izgalom, az akció, a halál. Mondjuk ez HP, nem valami izgalmas, akciós, halálos film. :P

Más téma. Hétfőn megyünk stúdiózni, felvenni az éneket, a vokált, az egyebet. Remélhetőleg most össze is jön, nem mint legutóbb. Kedden vagy szerdán pedig hazatérek sötét Zalába (már értem miért hívják annak), hogy izibe levezessek x órát és jogosítványhoz jussak.
Később? Nem tudom, majd elválik. Gondolkodok rajta…

Ui.: Ma van a névnapom, és a megszokottnál sokkal több embernek eszébe jutott felköszönteni. Azért ez jól esett. :)
Vuvva sütött nekem finom fahéjas-almás muffint .
Ui.#2: Maiturmix #4 – Málna + Barack (huh)

Tegnap két új lakótárs költözött be mellénk, hogy erőnlétünket növelje, illetve kockaságunkat fokozza. Egyikük elvileg már múlt héten meg kellett volna, hogy érkezzen, de mégsem így történt. A másikat én személy szerint nem vártam, de nem is marad sokáig, ha minden jól megy. :P Had mutassam be nektek őket:

Evezőpad & Nintendo Wii.

Látom ahogy a könny kicsordul a szemetekből! :D Igen igen, gyúrunk mint állat! :D:D Tegnap már áteveztük a fél óceánt, hamarosan eljutunk az ígéretek földjére. Remélhetőleg a szorgos munkának meglesz az eredménye, és nem csak egy nagy kupac izzadt ruha és bűz lesz a jutalmunk. :P
Und a másik jövevény…Zsolt jóvoltából csatlakozott hozzánk, ugyanis eladó sorba került. Az öccse karácsonyra kapta, de már meg is unta a jelek szerint. Mi nagyon jól elszórakoztunk vele az este – teniszeztünk, baseballoztunk, én még a Star Wars The Force Unleashed-et is kipróbáltam. Vélemény? Őszinte kell, hogy legyek. A játékélmény új (számomra), teljesen más dolog hadonászni egy teniszütővel, mint megnyomni a gombot, vagy éppen Darth Vader szerepében lézerkarddal levágni a wookiekat illetve egy valós lökéssel force push-t alkalmazni. DE! A grafika közel sincs a napjaink többi konzoljához, xbox360-hoz vagy éppen ps3-hoz. Legutóbb említett játéknál (SW) az élmény fergeteges, de a grafika siralmas, és ezt úgy mondom, hogy itt van összehasonlítási alapom. Míg X360-on látunk minden egyes fűszálat melyet mozgat a szél, mindent szét lehet zúzni, felemelni, akármerre tekintünk szinte mindenhol kidolgozott felületekkel találjuk szembe magunkat, addig a Wii-s verzió egy 10 éves pc-s játékhoz képest is gagyi. Mindezek ellenére a Nintendo konzolja hódít és az eladásokat tekintve a legjobb. Hamarosan kijön a konkurenseknek is a mozgásérzékelős vezérlője, és akkor azt hiszem leáldoznak a Wii-nek. Majd az idő ezt is eldönti. :P

Most megyek és leevezek egy-két kilómétert, lepancsizok és megyek át Húshoz, hogy együtt meglepjük a hétköznapi színházlátogatókat. :D Polgárpukkasztunk. De nem szándékosan :$

Update: Megvolt a színház, a Contact c. előadást tekintettük meg. A második felvonás kimondottan tetszett, de az első sem volt rossz. A zene és a tánc dominál a műben, mindkettőből minőségi “árut” kapunk a pénzünkért – illetve az ajándékba kapott tiszteletjegyért. :D Aki teheti nézze meg, nyugodt szívvel ajánlom. ^^,
Update2: Holnap eltűnök, majd szerda este jövök, addig is nézegessetek szorgalmasan.